A MALÉV Tu-134-es repülőgépei

NATO név: "Crusty"

Két sugárhajtóműves , közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. A Tupoljev-tervezőiroda a Tu-124 típus továbbfejlesztéseképpen a 60-as évek elején tervezte. Az Aeroflot egy ideig belföldi járatokon üzemeltette a típust, majd az első Tu-134 1967. szeptemberében jelent meg a Moszkva-Stokholm útvonalon. Két változatban készült . A Tu-134 befogadóképessége 64-70 utas, a 2,1 méterrel hosszabb törzsű Tu-134A befogadóképessége 76-80 utas. A két változatból több mint 200 állt üzemben az AeroflotBalkan, CSA, LOT, MALÉV, Interflug, Aviogenex légitársaságoknál. Kissé negatív „V” beállítású, alsószárnyas elrendezés, kör keresztmetszetű törzs, „T” farokfelület. +A futóműgondolák a szárny kilépőéle mögé nyúlnak. Kettős réselésű fékszárnyak, a szárny felső felületén áramlásterelő gátak. A törzs orra Tu-134 első változatain üvegezett, s alatta radarburkolat található. A vezetőfülke és az utastér légkondicionált és túlnyomásos. Személyzete három fő és két utaskísérő. Az utasok üllései négy sorban helyezkednek el. A két egyenként 66,7 kN tolóerejű Szolovjov D-30 típusú gázturbinás sugárhajtómű a törzsvég két oldalán foglal helyet. (fotópozíció: Szolnok, Repülőmúzeum)

 

A MALÉV 1968-ban kapta meg az első Tu-134 tip-u gépet. 1968. december 22.-én a magyar polgári repülés is belépett a „Jet” korszakba, a HA-LBA lajstromszámú Tu-134 géppel. A „kis” Tu-134-eseket 1971-ben követték a nagyobb befogadóképességű Tu-134A altípus. A Tu-134 gépek folyamatok forgalomba állításával a MALÉV kivonta az utasforgalomból az Il-18-asokat. A megmaradt négy Il-18-as 1978-tól már csak teherszállítási feladatokat látott el a MALÉV AIR CARGO szolgálatában. A MALÉV összesen 14 db. Tu-134 típusú gépet használt. 

 

 

Tu-134  

Első sorozat, az üveg orru változat, max72 utas.

 

HA-LBA (gyári szám: 0604) - 1968. december 22-én érkezett Ferihegyre. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat az össz-szövetségi Aviaexport Külkerskedelmi Egyesüléstől vásárolta. 

1969. november 19-én Isztambulban a leszállást követően a vizes kifutópályán "vizenfutás" miatt, a futópálya végén lévő mélyedésben állt meg. A személyzet kerékfékezést alakalmazott és csak későn nyitotta ki a fékernyőt. A baleset során az utasok közül senki sem sérült meg, csak a személyzet néhány tagja szenvedett kisebb mértékű sérüléseket. Kitört a repülőgép orr- és a bal főfutója, valamint a szárny is deformálódott, emiatt a repülőgépet a helyszínen selejtezték. Az 1970-ben szétbontott Tu-134-esből a hajtóműveket, az orr-részt és a használható felszerelési tárgyakat Ferihegyre hozták. Az orr-részből egy szimulátort kívántak építeni, ezért ideiglenesen a hangárban, majd egy raktárépület oldalán helyezték el, de valamikor 1973 végén a repülőtér északi oldalán lévő homokbányába a többi résszel együtt betemették.

 

HA-LBC (gyári szám: 0605) - 1968. december 28-án érkezett Ferihegyre. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat az össz-szövetségi Aviaexport Külkerskedelmi Egyesüléstől vásárolta.

1977. szeptember 21-én a Kormány pilótái, a repült óraszámuk növelése és gyakorlatuk fenntartása érdekében időnként a Malév járatokon is dolgoztak, a repülőgép az Isztambul-Bukarest-Budapest útvonalon tartott hazafelé. A bukaresti repülőtér megközelítése során, attól mintegy 40 kilométerre, Urziceni település közelében, nagy sebességgel a földnek ütközött. A katasztrófa következtében a személyzet nyolc tagja: Bakcsi Miklós parancsnok, első pilóta, Fejes Péter másodpilóta, Révbíró László rádiós-navigátor, Bohner András hajózórádiós, Bocskai László hajózószerelő, Gaál Katalin, Jánosikné Harmath Katalin és Kissné Kiss Annamária légiutas-kísérők, valamint az utasok közül 21 személy, életüket vesztették. Szerencsére 24-en csak kisebb sérüléseket szenvedtek.

 

HA-LBD (gyári szám: 0801) - 1969. március 28-án érkezett Ferihegyre. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat az össz-szövetségi Aviaexport Külkerskedelmi Egyesüléstől vásárolta.

A repülőgép 1971. szeptember 16-án a Budapest-Kijev menetrendszerű útvonalat repülte, miközben meghibásodás lépett fel a repülőgép villamosenergia-ellátásában. A Kijev Boriszpol repülőtér megközelítése során a személyzetnek még a vízszintes látás lecsökkenésével is számolnia kellett, de a második megközelítés közben a repülőgép a földnek ütközve darabokra tört. A fedélzeten tartózkodó negyven utas és a személyzet: Mészáros Sándor parancsnok, első pilóta, Veres László másodpilóta, Deák Andor rádiós-navigátor, Papp Sándor főnavigátor, Takács Márton hajózószerelő, Szőke Valéria, Székelyhidi Katalin és Takács Zsuzsanna légiutas-kísérők életüket vesztették.

 

HA-LBE (gyári szám: 0802)1969. április 4-én érkezett Ferihegyre. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat az össz-szövetségi Aviaexport Külkerskedelmi Egyesüléstől vásárolta.

1987. december 18-án teljesítette az utolsó forgalmi útját Budapest-Varsó-Budapest útvonalon. Az érkezés után egy 1 óra 20 perces búcsúrepülés következett, a típus első repülőgépének a forgalomból való kivonása alkalmából, meghívott vendégek részvételével. Hosszú tárolás után 1991 augusztusában újrafestették, és átadták a Közlekedési Múzeumnak. A repülőgép jelenleg Ferihegyen, a Repülőgép Emlékparkban látható.

 

HA-LBF (gyári szám: 0923) - 1970. május 6-án érkezett Ferihegyre. Szállítását az 1969 végén tartott ülésén a KGST Állandó Bizottsága biztosította, így a Nikex még ennek az évnek a végén megrendelhette a repülőgépeket. 

A Tu-134-es típus kivonásának keretében 1988 áprilisában kikerült a forgalomból. 1988. május 19-én átrepülték Szolnokra, és azóta a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében látható.

 

HA-LBG ( gyári szám: 0924) -  1970. június 30-án érkezett Ferihegyre. Szállítását az 1969 végén tartott ülésén a KGST Állandó Bizottsága biztosította, így a Nikex még ennek az évnek a végén megrendelhette a repülőgépeket. 

A gép Malév színekben repült, de különleges, kormányzati (VIP) feladatokat látott el. A repülőgépek üzemeltetője a Malév „Különösen fontos” légiszállításokat ellátó főosztálya, a „KFL” volt, amely a kormányzati repülésekkel foglalkozott. 1972-ben a Belügyminisztériumhoz tartozó Kormányőrség V. Osztálya átvette a „KFL”-től a repülőgépet, és Prágában átfestették. Az utasablakok felett baloldalra Magyar Népköztársaság, jobboldalra Hungarian People’s Republic felirat, az ablakok alá piros csík, a függőleges vezérsíkra a magyar zászló és címer került. A lajstromjele félig polgári, félig katonai: HA-924 lett.

 1988. május 4-én, a selejtezés után a repülőgép a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság, az RBF Terrorelhárító Alosztály és a Ferihegyi Műszaki Mentő Egység gyakorló feladatait szolgálta az új ATC Torony mellé vontatták át. Az évekig „TRAINING” feliratot viselő repülőgép állapota a gyakorlatok során folyamatosan romlott. 2004. szeptember 4-én egy éjszakai gyakorlat során kiégették, majd szétbontották. A hajtóműve és pár alkatrésze a Ferihegy Repülőgép Emlékparkba került.

 

HA-LBH (gyári szám: 0925) - 1970. augusztus 5-én érkezett Ferihegyre. Szállítását az 1969 végén tartott ülésén a KGST Állandó Bizottsága biztosította, így a Nikex még ennek az évnek a végén megrendelhette a repülőgépeket. 

A gép Malév színekben repült, de különleges, kormányzati (VIP) feladatokat látott el. A repülőgépek üzemeltetője a Malév „Különösen fontos” légiszállításokat ellátó főosztálya, a „KFL” volt, amely a kormányzati repülésekkel foglalkozott. 1972-ben a Belügyminisztériumhoz tartozó Kormányőrség V. Osztálya átvette a „KFL”-től a repülőgépet, és Prágában átfestették. Az utasablakok felett baloldalra Magyar Népköztársaság, jobboldalra Hungarian People’s Republic felirat, az ablakok alá piros csík, a függőleges vezérsíkra a magyar zászló és címer került. A lajstromjele félig polgári, félig katonai HA-925 lett.

1988. július 18-án teljesítette az utolsó forgalmi útját. A repülőgépet eladták a németországi Sinsheimben lévő Autó+Technik múzeumnak. A repülőgépet 1988. szeptember 8-án Heit Gáspár és személyzete átrepülte az ingolstadti katonai repülőtérre. Ott leszerelték a szárnyakat, a vízszintes vezérsíkot, és közúton elszállították a múzeumba, ahol összeszerelték, magas állványokra rögzítették, jelenleg is itt látható.

 

 

 

Tu-134A-3 

Második sorozat, továbbfejlesztett hajtóművek, navigáció, segédhajtóművel (VSzU), sugárfékkel ellátott, 2,1 méterrel hosszabb törzsű, 76 férőhelyes modell

 

HA-LBI (gyári szám: 1301 ) - 1971 júniusában érkezett Ferihegyre.

Testvérének, a HA-LBK-nak az 1994. november 18-i repülő eseménye után nem repült. Előbb tartósan tárolták, majd használható alkatrészeinek kiszerelése után 1997 februárjában, hulladékként értékesítve szétvágták.

 

HA-LBK (gyári szám: 1302) - 1971 júniusában érkezett Ferihegyre.

1994. november 18-án gyakorló repülés során a leszálláshoz készülődő repülőgép orrfutója nem jött ki. A repülőgépen tartózkodók, a földi műszakiak tanácsára, egy nyílást vágtak az első csomagtér padlóján, amely egyben futógondola mennyezeti része is volt, és megállapították, hogy az orrfutó egy eltört alkatrész miatt a nem rendesen kinyíló gondola ajtóba beleakadt. A nyíláson keresztül a csomagtér rácsának segítségével eltolták a gondola ajtót az orrfutó útjából, így az normálisan kijött. Az élettartamának a végéhez közeledő repülőgép a rendkívüli repülőesemény után már nem repült. Évekig tárolták, majd 1997. február-márciusában szétvágták, nyersanyagként hasznosították.

 

HA-YSA / HA-LBN (gyári szám: 12096) A Nikex 1974-ben a BM Kormányörségtől kapott megbízás alapján vásárolta. 1974. augusztus 28-án érkezett haza Harkovból.

A korábbi kormánygépekhez hasonló festést kaptak, és eltérve a korábbi gyakorlattól, hogy a gyártási szám utolsó három számjegye megjelenik a lajstromjelben, a HA-926 lajstromot kapta. A törzsben lévő póttartály növelte a hatótávolságot, az orrészbe szerelt GROZA időjárás radar is a kor színvonalát képviselte. Egy, a hajtóművek előtt, bal oldalt beépített, a törzsből kibocsájtható pótlépcsőjük is volt. A HA926 nem felelt meg a nemzetközi előírásnak, így 1976-ban a HA-YSA jelet kapta. 1981-ben átlastromozták HA-LBN-re.

1991/1992-ben az írországi Shannonban alaposan felújították. Az üléskeretekre elegánsabb párnákat tettek, kicserélték a belső borítást, így sajnos az ablak belső felülete kisebb lett, és a más gépeken már megszokott, zárható kézipoggyásztartót kapott.

1997 decembere után, a Tu-134-es típus kivonásának keretében, a még közel 5000 órás üzemidővel rendelkező repülőgépet üzemképesen tárolták, majd eladták és Oroszországba került. A kirepülés Minszkbe 1998. június 23-án történt. A repülőgép először EW-65944-es lajstromjellel, majd pedig rövidesen RA-65944-es jelzéssel repült. A Kolavia légitársaságnál 2009 februárjában még forgalomban állt.

 

HA-YSB / HA-LBO (gyári szám: 17103) A Nikex 1974-ben a BM Kormányörségtől kapott megbízás alapján vásárolta. 1974. augusztus 29-én érkezett haza Harkovból.

A korábbi kormánygépekhez hasonló festést kaptak, és eltérve a korábbi gyakorlattól, hogy a gyártási szám utolsó három számjegye megjelenik a lajstromjelben, a HA-927 lajstromot kapta. A törzsben lévő póttartály növelte a hatótávolságot, az orrészbe szerelt GROZA időjárás radar is a kor színvonalát képviselte. Egy, a hajtóművek előtt, bal oldalt beépített, a törzsből kibocsájtható pótlépcsőjük is volt. A HA926 nem felelt meg a nemzetközi előírásnak, így 1976-ban a HA-YSB jelet kapta. 1981-ben átlastromozták HA-LBO-ra.

1991/1992-ben az írországi Shannonban alaposan felújították. Az üléskeretekre elegánsabb párnákat tettek, kicserélték a belső borítást, így sajnos az ablak belső felülete kisebb lett, és a más gépeken már megszokott, zárható kézipoggyásztartót kapott.

1997 decemberében, a típus forgalomból való kivonása után, üzemképesen tárolták, majd eladták. A repülőgép Minszkbe repült 1998. július elsején és az EW-65942-es lajstromjelet kapta, majd rövidesen a Kolavia légitársasághoz került, és RA-65942-es jelzéssel még 2009 májusában is repült.

 

CCCP-65892 - A Bukarestben tragédiát szenvedett HA-LBC pótlására bérelték az Aeroflot minszki igazgatóságától. Festése igen furcsa volt, mivelmegmaradt az eredeti Aeroflot festés, s emellé került a Malév felirat, valamint a függőleges vezérsíkon lévő szovjet zászló alá a magyar trikolór.

A bérlet lejártával, 1980. január 16-tól visszaalakításra került. A Malévnál 1236 járatot, 3121 órát repült és 2641 leszállást teljesített. A magyar és a Malév jelzések eltávolítása után 1980. január 24-én hazarepülték Minszkbe. A Szovjetunió szétesése után a repülőgép EW-65892-es lajstrommal a Belavia légitársaságnál repült, majd RA-65892-es jellel az Aviaenergo céghez került.

 

HA-LBP (gyári szám: 63560) - 1981 február 13-án érkezett Ferihegyre. A BM kormányőrség vásárolta, de Malév színekben repült. A gép már a Tu-154 típusnál bevált ABSzU fedélzeti automatika rendszerrel látták el, ami több korszerű funkció mellett alkalmassá tette a repülőgépet az ICAO II. kategória (nem kevesebb, mint 30 méter függőleges 300 méter vízszintes látás) szerinti leszállási minimum melletti üzemelésre is.

1991/1992-ben az írországi Shannonban alaposan felújították. Az üléskeretekre elegánsabb párnákat tettek, kicserélték a belső borítást, így sajnos az ablak belső felülete kisebb lett, és a más gépeken már megszokott, zárható kézipoggyásztartót kapott.

1994. február 9-én Kijevből érkezett repülőgépet a Ferihegyi Műszaki bázis II. számú hangárába állították, hogy a soron következő karbantartást elkezdjék rajta. A műveletek közben, február 22-én, a gép fedélzetén, a konyha és a pilótakabin közötti folyosón tűz ütött ki. A gépen tartózkodó műszakiak közül Seregley István, Martin Ottó, Simon József égési sérüléseikbe belehaltak. A mentésben és oltásban segédkező Szabó Lajos a stressz hatására agyvérzést kapott, és a kórházban életét vesztette. Az erősen megrongálódott belsejű repülőgép hosszú ideig állt a hangárok előtt ledugózva, műanyag lepellel védve, de helyreállítására nem került sor. 1997 januárjában elsőként került szétdarabolásra.

 

HA-LBR (gyári szám: 63560)  1981 feburár 17-én érkezett Ferihegyre.A BM kormányőrség vásárolta, de Malév színekben repült. A gép már a Tu-154 típusnál bevált ABSzU fedélzeti automatika rendszerrel látták el, ami több korszerű funkció mellett alkalmassá tette a repülőgépet az ICAO II. kategória (nem kevesebb, mint 30 méter függőleges 300 méter vízszintes látás) szerinti leszállási minimum melletti üzemelésre is.

1991/1992-ben az írországi Shannonban alaposan felújították. Az üléskeretekre elegánsabb párnákat tettek, kicserélték a belső borítást, így sajnos az ablak belső felülete kisebb lett, és a más gépeken már megszokott, zárható kézipoggyásztartót kapott.

Ez a gép teljesítette a meghívott vendégekkel 1998. január 8-án a típus kivonása alkalmából megrendezett ünnepélyes búcsúrepülést.

Üzemképes tárolása után 1998. július 9-én elhagyta az országot (Eladták), majd a Lukoil Aviához került EW-65943-as lajstromjellel. Rövid idő múlva a Kolavia légitársaságnak továbbadták RA-65943-as lajstrommal. 2009 júniusában még forgalomban állt.

 

 

 

HA-LBS ( gyári szám: 09074)  Malévhez nem kapcsolhatóan vett részt a közforgalmi repülésben. 1993. május 3-án érkezett meg Ferihegyre, és a Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalat jelvényét, a magyar zászlót, illetve az Air Service Hungary feliratot festették rá. A megújulást kereső vállalat csak néhány görögországi, tunéziai és izraeli járatot teljesített Ferihegyről, a Kaliningrad Avia hajózó és műszaki személyzete közreműködésével. A repülőgép hamarosan, 1994. augusztus 4-én visszakerült a bérbeadó légitársasághoz.

A már RA-65824-es lajstromjelű repülőgép 2005. április 20-ig üzemelt, majd a forgalomból kivont repülőgépet hajtóművek nélkül egy ideig a Kalinyingrád melletti repülőtérnél tárolták.

 

 Fénykép: HA-LBF , Saját kép.

(forrás: Wikipedia, Liszumov, wikipedia, IHO.hu)