A Magyar Légierőben

A típus magyarországi története 1973-ban kezdődött mikor is megkezdődött az öreg Li-2 szállító repülőgépek rendszerből történő kivonása. Még abban az évben a Szovjetunióban, Tokmakban kezdődött a kijelölt állomány AN-26-os átképzése. A csapat 1974-ben érkezett haza és ebben az évben érkezett meg a megrendelt 10 darab repülőgép első hat példánya is (202; 203; 204; 208; 209; 210) A további négy repülőgép (405; 406; 407; 603) 1975-ben illetve 1976-ban érkezett meg. Az AN-26-osokkal felszerelt önálló századot, mely az MN 1936 hadrendi számot kapta, Szentkirályszabadján állították fel Locskai László őrnagy parancsnoksága alatt. Az alegység 1984-ig települt Szentkirályszabadján.
A Mi-24-es harci helikopterek rendszerbeállításával a repülőtér kicsinek bizonyult a közel 100 darab repülőeszköz üzemeltetéséhez, ezért a „Mátra IV.” szervezési feladat során a szállítórepülők is új struktúrát kaptak. A Helikopter Ezredből egy századnyi Mi-8 kivételével kivált a szállító elem és a Szállítórepülő századdal összevonva 1984-ben Szolnokon megalakult a 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred. Az újonnan létrejött ezred első parancsnoka Holler János ezredes, az átszervezés során Taszárra diszlokált és századdá csökkent 101. Felderítő repülőezred korábbi parancsnoka lett. (A Taszáron felállított SzU-22-es század kapta a korábban L-29 Delfinekkel repülő ezred hadrendi besorolását.)
1992-ben, a Tökölön települt két darab AN-24 hadrendből történő kivonását követően, a szolnoki ezred állományából két darab VIP feladatok ellátására átalakított „párnás” repülőgépet átadtak a Vitéz Háry László Vegyes szállítórepülő Osztálynak.
A haderőreformként emlegetett leépítés 1997-ben a szolnoki AN-26-os századot is utolérte, ekkor ugyanis a SzU-22-esek és MiG-23-asok mellett öt darab AN-26-ost is kivontak a hadrendből. Később ezek közül két darabot Bulgáriába adtak el (203; 209 oldalszámú repülőgépek). 2001-ben a tököli alakulatot is utolérte a végzete és felszámolásra került. Az osztály állományába tartozó két AN-26-os visszakerült a szolnoki ezredhez.

Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében növekedett a NATO, így hazánk szerepvállalása is a külföldi katonai műveletekben. A 2002-es prágai NATO csúcstalálkozón a tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy növelni kell a NATO országok szállítási, ezen belül is a légi szállítási képességét. Hazánk a rendszerben tartott négy AN-26-ossal egyre kevésbé volt képes megoldani a külföldi missziók szállítási feladatait, ezért egy újabb repülőgép hadrendbe állítása mellett döntöttek. Gazdasági okokból csak egy újabb AN-26-osról lehetett szó, de a Szolnokon donorként használt még meglévő repülőgépek egyik példányának üzembeállítása helyett egy újabb repülőgép vásárlása mellett döntött a honvédelmi vezetés. A 110-es oldalszámú repülőgép 2004 elején érkezett meg Ukrajnából. A 2004-es esztendő más szempontból is fontos a század történetében. Egy újabb átszervezés következtében az alegység a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állományába került, bár települési helye egyelőre továbbra is Szolnok maradt.
Sajnos az AN-26 magyarországi története sem mentes a katasztrófától. A típus egyetlen hazai balesete Szentkirályszabadján következett be. 1982. december 6-án átstartolás közben a 210 oldalszámú repülőgép, feltehetően a kormányfelületek jegesedése következtében a földnek csapódott, majd kigyulladt. A balesetben a személyzet négy tagja életét vesztette. Ennek ellenére a típus igen megbízhatónak mondható, jó repülésbiztonsági mutatókkal.
A Magyar Légierőben immár több mint 40 éve szolgáló vasmadarak mindegyike kivonásra kerül a rendszerből. Az utolsó madár a 406-os, melyet még viszonylag sűrűn lehet látni, akár Ferihegyen is.

Forrás :.hunaf.hu

Kép1: hunaf.hu

Kép2: Saját készítés Vecsés Shell kút