Egy kis történelem

Ahogy egyre nőtt a repülési forgalom, úgy lett egyre szükségszerűbb egy berendezés, mely rossz időjárási körülmények közt is biztonságosan levezeti a gépet a kifutópályára. Az ILS rendszer tesztelése 1929-ben kezdődött el, az első "éles" bevetés majd' 10 év múlva történt meg, 1938 Január 26-án egy Boeing 247-D típusú gép szállt le hóviharban, Pittsburgh-ben. Később, a '70-es években elkezdődött a pontosabb MLS (Microwave Landing System - Mikrohullámú Leszállító Rendszer) kifejlesztése-tesztelése, de a GPS rohamos fejlődése, illetve a polgári felhasználás elterjedése miatt az MLS nem nyert igazán teret, de Angliában jelenleg is használják, többek közt a Heathrow reptéren. Az első MLS-el történő lészállást 2009 márciusában hajtották végre. A földi gurító rendszer (FAA Ground-Based Augmentation System (GBAS)) napjainkban kezd elterjedni, de még erősen tesztelési fázisban van. Jelenleg is folyik a rendszer engedélyeztetése és elfogadása.

Működési elv

Az ILS két fő részből áll: az iránysáv (localizer, LOC) és a siklópálya (glideslope, GS).

Iránysáv

A kifutópálya ellentétes végén, párban elhelyezett irányított antennasor. Az antennapárok 90 illetve 150 Hz-es modulációval sugározzák a jelet 108.10 MHz és 111.95 MHz közt. A két antenna a kifutópálya irányától eltérnek: a 90 Hz-es kicsit jobbra, a 150 Hz-es kicsit balra. Az antennák csak egy nagyon keskeny sávban sugároznak.

A repülőgép fedélzetén található műszer a 90 és a 150 Hz-es jel közti eltérést figyeli. Ha a repülőgép pont a kifutópálya középvonalán repül, a két jel modulációja azonos. Ha bármelyik irányba eltér, az adott jel modulációja nagyobb lesz és a műszer ezt jelzi a pilótának

Régebbi műszereken egy kis pálcikával jelölték, újabb gépeken a fedélzeti számítógép dolgozza fel, majd rajzolja ki. Az iránysávtól való eltérést a függőleges pálcika jobbra és balra mozdulásával jelzi. A pálcika helyzete soha nem a gép pozícióját mutatja, hanem az iránysáv helyzetét a géphez képest. Tehát amerre kitér a pálcika, arra-fele van az iránysáv - mi pedig az ellenkező irányba tértünk el.

Siklópálya

A kifutópálya mellett, a leszállási mezőben (touchdown zone - TDZ) találhatók az antennák. Hasonlóan az iránysáv antennáihoz, itt is irányított antennapárok vannak, szintén 90 illetve 150 Hz-es modulációval, csak itt a vivőfrekvencia 329.15 és 335 MHz közt van. A jelet a föld felett körülbelül 3 fokon sugározzák (vannak repterek ahol eltér a földrajzi viszonyok miatt) 1.4 fokos eltéréssel: 0.7 fokkal a 3 fok alatt, és 0.7 fokkal a 3 fok felett.

A repülőn található műszer siklópályát vevő része megegyezik az iránysáv vevőjével, egyedül a frekvenciában különböznek, amin a jeleket veszik. Az eltérést itt a műszeren egy vízszintes pálcika függőleges élmozdulása jelzi.

Azonosítás

Az ILS adók emellett - hasonlóan a VOR adókhoz - sugározzák saját Morze kódjukat is 1,020 Hz-en. Ha az adott ILS épp nem működik, a Morze kódjuk sem hallható - így bizonyosodhat meg a pilóta az ILS működéséről a megközelítés előtt.