Így szállt el a Sólyom Airways – parasztvakítás magyar módra

2013-11-20

Egy korábbi titkosszolgálati tiszt, egy jóhiszemű dilettáns és megannyi Rejtő Jenő-i fordulat. Az új magyar légitársaság, a Sólyom Airways úgy zuhant a mélybe, hogy előtte fel sem szállt. A Hetek írása.

A múlt héten fizetésképtelenné vált a Sólyom Airways, az „új nemzeti légitársaság”. A gyakorlatban mindez úgy nézett ki, hogy Lucsik János, a céget birtokló Sólyom Holding ügyvezetője zaklatott állapotban kiment Ferihegyre, és közölte a Sólyom Airways hetvenhárom dolgozójával, hogy nem tudják kifizetni az aznap esedékes szeptemberi munkabért.

Lucsik élete legnehezebb két napját élte át kedd óta, ő ugyanis már akkor tudta, hogy a várva várt befektetővel folytatott tárgyalások megszakadtak, a cég saját számlájáról pedig elfogyott a pénz. Ennek ellenére – legalábbis Lucsik elmondása szerint – a Sólyom Airways ügyvezetője, Vágó József arra akarta rábírni, hogy hitegesse tovább a dolgozókat. Lucsik erre már nem volt hajlandó.

A csúnyán végződött történet a Malév tavaly februári csődjével is összefügg annyiban, hogy már akkor felröppentek olyan hírek, miszerint azért hagyták csődbe menni a céget, mert előbb-utóbb megjelenik egy új nemzeti légitársaság.

Az új szereplő idén júliusban jelent meg a színen: a Sólyom Hungarian Airways Kft. úgy jött létre, hogy a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Kft. (Sólyom Holding) korábban felvásárolta a ceglédi Avicraft Kft-t, amelynek érvényes engedélye volt kismotoros repülőgépek és vitorlázó gépek üzemeltetésére.

Gyurcsány anyósának ismerőse

A Sólyom Holding ügyvezetője Lucsik János. Az elmúlt tíz évben elért egyéb – a légiközlekedéshez nem kötődő – vállalkozásaiból származó pénzét adta tagi kölcsönök formájában a Sólyom Airways beindításához. A Sólyom Airwaysnek két ügyvezetője volt: Hurtyák Róbert és Vágó József. Hurtyák egyik cége birkahúst exportált arab országokba. Vágó 1990 után a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjeként a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér védelmét látta el, majd 2007-ben kinevezték a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi igazgatójává, ahonnan 2010 szeptemberében távozott. Ezután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztonsági tanácsadójaként dolgozott és az átlátszó.hu szerint 2010 decemberében alapított cége, a V-Team Consulting Kft., a 2011-ben elkészült Nemzeti Légügyi Stratégia Védelmi Munkacsoportjának vezetője volt. Kormányközeli lapok korábban felemlegették, hogy Vágó József jól ismeri Apró Piroskát, ám a Sólyom Airways elindulásakor ez már nem volt érdekes – a jobboldal érezhető büszkeséggel viseltetett az új nemzeti légitársaság iránt.

A Sólyom nagyszabású tervek bejelentésével indított: eleinte hatgépes flottával kezdi meg tevékenységét, ám 2017-re már ötven gépe repül majd, a flotta értéke megközelíti a négymilliárd eurót. Az első évben hétszáz munkatársat vesznek fel, három év alatt a létszám elérheti a háromezret. Jövőre elérik a Malév hárommilliós utasforgalmát, 2017-re pedig jócskán túlszárnyalják.

Mi kell egy légitársasághoz? Például tőke – kezdetben 30-40 milliárd – szakemberek, hatósági engedélyek. Jelentős tőke, mint Lucsik Jánostól tudjuk, soha nem volt. Szakemberek voltak, a Sólyom ugyanis megkezdte hirdetni az állásokat, a válasz pedig túljelentkezés formájában érkezett. Hatósági engedély viszont nem volt, mert ahhoz sok minden kell, többek között annak igazolása, hogy a cég működtetésére megvan a fedezet.

A történetet közelről ismerő informátoraink szerint Vágó úgy gondolkodott, hogy valamiképpen létrehozza a légitársaságot, megszerzi az engedélyeket, és menet közben megérkezik a befektető. Ismerői szerint Vágó abban is bízott, hogy nemzetbiztonsági múltjából fakadó kapcsolati hálója is segítségére lesz, illetve állítólag a magyar állam belépésére is számított. Az mindenesetre konkrétan felmerült, hogy iráni, illetve ománi befektetők adnak tőkét a Sólyom Airwayshez. Lucsik János környezetéből úgy értesültünk, hogy valóban folytak tárgyalások egy ománi befektetővel, aki azonban visszalépett. Később – állítólag – jelentkezett az ománi légitársaság, az Oman Air, és ez volt az a tárgyalássorozat, ami múlt kedden megszakadt.

Informátoraink szerint, ha tényleg volt ománi befektető, akkor azért lépett vissza, mert a Sólyom nem kapott hatósági engedélyt. Vágó József nyáron többször nyíltan bírálta a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatalát, mert visszadobta a Sólyom engedélykérelmét. Az NKH hiánypótlásra szólította fel a Sólyomot, azt azonban nem hozhatta egyértelműen nyilvánosságra, hogy miért. A Hetek birtokába került augusztus végi főkönyvi kivonat mindenesetre arról tanúskodik, hogy a Sólyom Airways 2013-as árbevétele alig haladta meg a tízmillió forintot, míg összes költsége 16 és félmillió volt, vagyis nemhogy milliárdokkal nem rendelkezett, de hétmillió mínuszban volt. Légügyi engedélyhez azonban szükséges bizonyítani, hogy megvan a cég kétévi működtetésének pénzügyi fedezete.

Lucsik János lapunknak azt mondta, hogy saját vagyonából – tagi kölcsönök formájában – több mint százmillió forintot tett be a cégbe, mert maga is hitt benne, hogy előbb-utóbb megérkezik a befektető. Annak ellenére hitt benne, hogy például családtagjai is erősen ellenezték a befektetést, és hogy egyre több furcsa eset övezte a Sólyomot. Az egyik ilyen volt, amikor azon a napon, amikor Vágóék szerint titokban Magyarországon tárgyalt a Sólyomról egy ománi miniszter, az online hírekből az derült ki, hogy az illető Ománban tartózkodott egy konferencián.

Furcsán zajlott az első repülőgép megérkezése is: a Sólyom Airways még júliusban hat repülőgép lízingelésére írt alá szerződést az European Aviation Group nevű brit céggel. Az első – a Sólyom emblémáival ékesített, Álmos névre keresztelt – gép augusztus 18-án szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren, ünneplés, vízágyúk, szivárvány és a sajtó jelenlétében. Akkor még csak kevesen tudták, és csak később került nyilvánosságra, hogy a lízingcég csupán hat órára engedte el a gépet Magyarországra, mivel a Sólyomnak erre volt fedezete. Azt azonban a Hetek közli elsőként, hogy a gép visszareptetéséhez szükséges kerozint is baráti kölcsönből fizették ki. Időközben kiderült, hogy a tartós bérletbe vett (venni szándékozott) gépek 1990 és 1992 között készültek, és volt köztük olyan, amit korábban már kiállítottak a forgalomból, illetve bontásra ítéltek. Informátorunk szerint egyébként a Sólyom Airways a brit lízingcéggel szembeni kötelezettségét sem tudta maradéktalanul teljesíteni.

Megszólaló lelkiismeret

Vágóék azonban töretlen lendülettel kommunikálták, hogy augusztusban, (aztán, hogy szeptemberben, illetve hogy októberben) elindul a Sólyom, és elkezdik a jegyek értékesítését. A cég elkezdte a beszállítói szerződések megkötését jövőbeni partnereivel, akik – mintegy száz vállalkozás – szabályosan befizették az ehhez szükséges pénzt a Sólyom kasszájába.

Közelgett az október 10-ei fizetésnap. Az volt a taktika, hogy az ügyvezető csütörtök reggel a közrádióban interjút ad, ismét a légügyi hatóságra próbálja terelni a felelősséget, majd az interjút követően kórházba vonul, Lucsik pedig valami mesével tovább áltatja a pénzükre váró dolgozókat – mondta a Heteknek egy, a cég ügyeit ismerő szereplő még szerdán. Mint kiderült, informátorunk tényleg jól értesült: Vágó csütörtökön interjút adott a közrádióban, majd rosszul lett és kórházba vonult. Lucsik János lelkiismerete azonban megváltoztatta a terv végét: kiállt a dolgozók elé, és elmondta a valóságot. Így szállt el a Sólyom Airways.

(forrás: atv.hu)

Afrikai magyarok csaptak le a Sólyom Airwaysre

2013-11-11 ( 16:00 )

Új tulajdonosa van a Sólyom Airwaysnek, az eddig az afrikai egészségüggyel foglalkozó Charity March veszi meg a légitársaságot – tudta meg az Origo Welsz Tamástól, a Charity March ügyvezetőjétől. A szervezet mögött Afrikában élő magyarok állnak, Welsz szerint a szívük Magyarországért dobog, és szeretnének "egy nemzeti színekben lévő légitársaságot".

A Charity March–Jótékonysági Menet Kft. a cégadatbázis szerint 2009 februárja óta működik, a többségi tulajdonosa az idén szeptember közepéig Welsz Tamás, kisebbségi tulajdonosa pedig Horthy Andrea volt, mindketten ugyanazon az afrikai, bissaui címen laknak. A Charity Marchnak szeptember közepe óta már egy Seychelle-szigeteken bejegyzett cég, a Cavalli Continental Ltd. a tulajdonosa. Welsz Tamás erről azt mondta, hogy a kft. azon kevés Seychelle-szigeteki cégek egyike, amelyeket azért jegyeztek be ott, mert magyar tulajdonosaik Afrikában élnek. A Charity March mögött álló üzletemberek nevét nem mondta meg Welsz, mert "nem szeretnének médiasztárok lenni, nem az arcukkal, hanem tettekkel szeretnének bizonyítani". A cégadatbázis szerint két fővel működő cég az elmúlt években csak veszteséget termelt.

A Charity March a honlapja szerint "egy új szemléletmódú, az afrikai kontinens országait és az ott élők helyzetét, valós igényeit kiválóan ismerő, független nemzetközi szervezet, mely alapvetően a térség egészségügyét hivatott hagyományteremtő módon segíteni". Az oldalon Welsz Tamás misszióvezetőként mutatkozik be, és azt írja, magánemberként kezdte érdekelni Afrika, és minél több időt töltött ott, annál jobban foglalkoztatta, hogy lehetne az ott élőkön segíteni. Mentőautókat vásároltak, és jótékonysági menetet szerveztek. "Charity March. Ilyen egyszerű. Nincs mögötte más, csak segíteni akarás" – írja. 

Welsz Tamás az interneten fellelhető hírek szerint részt vett a Budapest–Bamako rali szervezésében is, legalábbis az idén Bissau-Guineában ott sürgött a csapatok körül, amikor nehézségeik támadtak a hatóságokkal.  Az egyik hírben egyenesen Bissau-Guinea meghatalmazott magyarországi nagykövetének nevezik, de a Külügyminisztérium adatbázisa szerint Magyarországnak nincs meghatalmazott nagykövete az afrikai országban.

Az új magyar légitársaságként aposztrofált Sólyom Airways indulásáról júliusban jelentek meg az első hírek, akkor azt ígérték, hogy a júniusban bejegyzett cég első gépei akár már augusztusban is elindulhatnak. Akkor azt mondták, hogy a cég mögött közel-keleti befektetők állnak, aztán azt, hogy az állítólagos ománi befektető visszalépett, majd az újabb jelentkezőkkel is elakadtak a tárgyalások. Az iparágban járatosak szerint már az elején igen kockázatos, vadabb megfogalmazások szerint életképtelen üzleti tervvel nekiinduló cég irodát bérelt, és felvett több mint nyolcvan dolgozót is, majd nagy sajtófelhajtás közepette Magyarországra hoztak egy, a logójukkal díszített gépet is.

Még mielőtt akár egyetlen gép is elindult vagy akár csak engedélyt kapott volna, a cég október elején bejelentette, hogy fizetésképtelen, a lehetséges befektetőkkel pedig elakadtak a tárgyalások. A cég ellen október közepén adóvégrehajtás is indult.

(forrás: Origo.hu