(képek forrása:Wikipedia)Az 1-es terminál története
Alig egy évvel Budaörs megnyitása után, a felmerülő gondok miatt a főváros vezetése újra helyet keresett egy új nemzetközi repülőtér számára. 1939-ben már kész tényként közölték a lapok, hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér, amely igaz hogy távol esik a várostól, de a légköri viszonyok kedvezőek, és a talaj sík. Ennek az évnek a márciusában kiírták a tervpályázatot.
A pályázatot Ifj. Dávid Károly nyerte meg. A tervekben egy olyan vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülőgép volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felöli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mező felé néző emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára néző frontjára Dávid, kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülőgép motorjait.
A tervezés és kivitelezés részeként 1939 elejétől meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. A kutatás elsősorban a szélviszonyokat, illetve a köd kialakulásának, illetve feloszlásának körülményeit vizsgálta.
Az előzetes tervek szerint a repülőteret vegyes használatra szánták (katonai, polgári, és sport). A terület ÉNY-i részére a polgári, a DNY-ra a katonai ( a katonai rész É-i oldalán, a repülőtér NY-i részén épültek meg az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei, melyek a második világháborúban teljesen megsemmisültek) létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a K-i oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Ezen a területen 1940 nyarán már repültek a Horty Miklós Nemzeti Repülőnap keretében az ifjú pilótajelöltek.
Csakhamar megkezdődtek a munkák, luxusszállodát, és új gyorsforgalmi utat is terveztek, melyet 1943. november 3-án adták át. Az utat csak személyautók használhatták, a teherforgalom számára külön út létesült az autóút két oldalán.
A légiforgalom növekedésére gondolván 2700 méter hosszú, 60 méter széles betonpályát terveztek, melyet az uralkodó szélirányhoz igazodva tájoltak be. A főépületben minden olyan szolgáltatás helyet kapott, amelynek köze volt a légi forgalomhoz, így vámhivatal, posta, jegyiroda, információs szolgálat, sőt szabóság és fodrászat is. 1944 végéig a világháború ellenére elkészült a nagy hangár, és a szerelőműhely is, de a háborús események számos kárt okoztak a reptéren, többek között összedőlt a hangár és főépület egyik szárnya. Az amerikai hadsereg ugyanis katonai objektumnak tekintette, ezért bombázta. A világháború után ezért a forgalmat ismét Budaörsre terelték, ott rendezte be a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság) bázisrepülőterét, és oda érkeztek a külföldi gépek is. A Ferihegyi repülőtér üzembe helyezését azonban már nem lehetett sokáig halogatni, ezért a kormány az első hároméves terv keretein belül 40 millió forintot irányzott elő az újjáépítésre. Így újrakezdődött a munka, és az 1950. május 7-i megnyitóra már elkészült az 1500 majd 2500 méteres betonpálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része.
A II. világháború rombolása után a repülőteret 1950. május 7-én nyitották meg, noha egyes részei csak később lettek készen. Eredetileg a Maszovlet (Magyar Szovjet Légiforgalmi Rt.) számára építették, ami a Malév jogelődje volt. Ferihegyről az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a Malév bécsi járata volt, míg az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland légitársaság volt.
1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, amikor is elkészült a tranzitváró, a bevező fénysor, a radarberendés, és meghosszabbították a kifutópályát. A fejlesztések itt megtorpantak. Az új fejlesztési program 1973-ban került a tervbizottság elé, melynek eredményeként 1983-ig elkészült az új kifutópálya a hozzá tartozó gurulóút hálózattal, az irányítótorony, valamint a Malév gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis.
Ferihegy 1, a nyolcvanas évekre már nem bírta a terhelést, nem lehetett tovább halogatni a fejlesztést. 1985-ben átadták a forgalomnak a 2-es terminált, majd a forgalom növekedése indokolttá tette a 2B terminál megépítését. Miután felavatták a Ferihegy 2B terminált, Ferihegy 1-en már csak teher- és kisgépes forgalom, valamint kormányzati különgépek fogadása folyt. Ferihegy 1 nagy része ekkoriban főleg irodaházként funkcionált, a csökkenő forgalom miatt. A 2000-ben műemlékké nyilvánított épülethez tartozó repülőtéren, 2003-ban az ún. fapados légitársaságok színre lépésével a forgalom ismét jelentősen növekedni kezdett.
2004 októberében kezdődött több hónapos műemléki felújítás, a Budapest Airport Kft. megbízásából készült. A munkálatok során igyekeztek megőrizni az épület eleganciáját, főképp azzal, hogy sok üveget használtak, mely amellett, hogy légiessé teszi a modern részeket, kiemeli a márvány és mészkő burkolatokat. A korabeli hangulatot a fő váróterem falaira elhelyezett barnás képek, bútorok idézik, valamint az a kávézó, melyet a korabeli fényképek alapján hajszálpontosan rekonstruáltak.
A műemlék jelleg és az épület adottságai azonban, számos szolgáltatást nem tesznek lehetővé, nincs külön tranzit az átszálló utasok számára, csomagok továbbítása nem megoldható, hely hiányában nem tudtak kialakítani külön business és VIP várót sem. A terminált a "fapadosok" vették birtokukba, majd 2012 nyarán, a Malév megszűnését követő forgalom csökkenés miatt ideiglenesen bezárták, majd 2016 októberében hardy Mihály bejelentette, hogy végleg bezárják az terminált. Ezentúl, mint irodaház, és rendezvényközpont fog funkcionálni.
A védett műemlék terminál egyre keresettebb a filmesek körében. Évente 10-16 nagyobb produkciót, köztük több hollywoodi filmet forgatnak a falai között. Egyebek mellett az Inferno című alkotás stábja is dolgozott az 1. Terminálon! Emellett rendezvényeknek is otthont ad, illetve különleges alkalmakkor eredeti funkcióját is visszakaphatja. A foci EB-re a magyar csapat innen indult és érkezett, majd itt fogadták a riói „aranygépet” és utasait is. A kiemelt sportesemények idejére a továbbiakban is fogadhat és indíthat gépeket a műemlék terminál.
A terminál előtti "betont2, a magán és teherszállító gépek továbbra is használják.
(forrás: www.ohb.hu, ferihegyirepuloter.network.hu, wikipedia, HVG.hu)
Korabeli kép 1: 1950 Ferihegy a levegőből. Forrás HVG.hu
Korabeli kép 2: 1960 IL-14-es a terminál előtt. Forrás HVG.hu