Mátyásföld
1916-ban létesült: a Keleti pályaudvartól 9,3 km-re keletre a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgépmotor-gyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült.
1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.
Az 1920-as évektől itt működött Budapest első közforgalmi légikikötője, amely a szovjet hadsereg hazánkbeli tartózkodása idején katonai reptér volt. A rendszerváltás után az egykori laktanyából lakótelep lett, a repülőtér területe ipari parknak alakult át, a leszállóhely pedig csak egy nagyobb méretű mező a házak között, melyen mindössze egy betonozott gépállóhely árulkodik a terület eredeti rendeltetéséről. De haladjunk szépen sorjában:
1922-tõl, tizenöt esztendőn át Mátyásföldre érkeztek, és innen szálltak fel a hazai és külföldi gépek. A fõváros új repülőterének építésére már 1913-ban bizottságot alakítottak azzal, hogy megvizsgálja a szóba jöhetõ területeket. Legtöbben a Csepel-sziget északi csúcsához közel esõ területet javasolták. Az elsõ világháború kitörése után azonban a repülőtér építése lekerült a napirendről, és a polgári légi forgalom bázisául a Mátyásföldi repülõteret választották. Az volt a legfõbb érv, hogy itt rendelkezésre álltak a repülõüzemhez szükséges berendezések, hangárok, szerelõüzemek, repülésbiztonsági eszközök.
A repülõtér a gödöIlõi országút mellett épült, közvetlenül Cinkota határában, az egykori mátyásföldi villanegyed szomszédságában. A húszas évek végére, a harmincas évek elejére Mátyásföld Közép-Európa egyik jelentõs forgalmú repülõtere lett. A gyakorlat igazolta Weiler József professzor szavait, aki 1918-ban így írt:
"A forgalom lebonyolításában hazánk fekvése miatt úgyszólván közvetítõ szerepünk lesz Ausztria, Németország, Ukránia, Balkán és India felé. A fõ törekvéseknek oda kell irányulnia, hogy ezen forgalmi hálózatba úgy kapcsolódjunk bele légiforgalmi vállalatunkkal, hogy ezt a közvetítõ szerepet a többi nagy nemzetek forgalmi igényeinek megfelelõen el is láthassuk."
A külföldi légitársaságok gépei ekkoriban nem csak kereskedelmi, hanem technikai okokból is kénytelenek voltak leszállni Budapesten. Fel kellett ugyanis tölteni az üzemanyag tartályokat, átvizsgálni a gépeket, és nem utolsó sorban váltani a személyzetet. 1936-ban, Budaörs megnyitása elõtt egy évvel már nyolc nagy külföldi légitársaság gépei érintették Mátyásföldet.
A forgalom növekedésével azonban, szolgáltatásait tekintve nem tartott lépést a repülõtér. Korszerûtlenek voltak a mûszaki berendezések, és hiányzott a megfelelõ színvonalú forgalmi épület is.
"Aki Mátyásföldre érkezik - írta egy lap 1931-ben -, nemigen veszi észre, hogy egy ország fõvárosába érkezett. A néhány szomorú barakk nem nyújtja egy világváros légi kikötõjének benyomását."
1920 a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) a Nemzeti Hadsereg részére 4 db Aviatik-Berg D I vadászgépet legyárt, majd beszünteti a repülőgépek gyártását, a mátyásföldi gyárat a repülőtérrel együtt a kincstár veszi meg.
1922. máj. 01. a Francia-Román Légiforgalmi Társaság járatai: Párizs-Strasbourg-Prága-Bécs-Budapest(Mátyásföld)-Bukarest útvonalat repülnek.
1922. jún. 02. kormányzati megegyezés történik az antanttal, a közforgalom céljaira szolgáló repülőterek meghagyásáról: Mátyásföld, Kaposvár, Székesfehérvár, Szeged, Nyíregyháza, Miskolc, Szombathely.
1922. aug. 22. a Szeged-Mátyásföld postajárat beindítása történik1923 a Franco-Roumaine légitársaság a mátyásföldi repülőteret használja a nemzetközi légi forgalom céljaira.
1923. márc. 18. Mátyásföldre megérkezik az első 3 db utasszállításra alkalmas Fokker F-III típusú 5 utas-férőhelyes repülőgép. (még további 2 db fog érkezni az ML RT megrendelésére).
1927. júl. 30. repülőünnepséget tartanak Mátyásföldön.
1927. szept. 17. Kaszala Károly Mátyásföld-Monor között zártköri 650 Km-es világrekordot állít fel az L 2 Róma nevű repülőgéppel.
1928. máj. 17. repülőnapot tartanak Mátyásföldön 15000 néző előtt.
1928. jún. 14. Kaszala Károly Mátyásföld-Pola útvonalon 517 Km-es távolsági világrekordot állít fel az L 2 Róma nevű repülőgéppel, majd továbbrepül Rómába.
1930. ápr. 15. a Mátyásföld-Pécs menetrend szerinti légi járat első repülése.
1930. jún. 14. Lampich Árpád a Róma nevű repülőgéppel Mátyásföld-Monor között 1033 Km-es zártköri világrekordot állít fel, 16 óra repüléssel.
1930. júl. 06. a MALERT belföldi kormányjáratot repül Mátyásföld-Debrecen között. (Bethlen István miniszterelnök és Gömbös Gyula).
1930. okt. 04. Mátyásföldre érkezik egy német Junkers G-38 típusú óriás-repülőgép, a kormányzó is részt vesz a budapesti sétarepülésen.
1931 a mátyásföldi repülőtéren üzembe helyezik az első polgári rádió-iránymérő állomást (gonio).
1931 a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület a Mátyásföldi Repülőteret használja, itt fahangárt építenek repülőgépeiknek.
1933 nyarán a gépvontatásos vitorlázórepülés gyakorlásának megkezdése történik Mátyásföldön
1934. szept. 17. a Mátyásföld-Hortobágy-Debrecen-Mátyásföld motoros pilótapiknik megrendezésre kerül, 12 angol és 8 magyar repülőgép részvételével.
1935 a mátyásföldi repülőtéren egy üvegezett indítótornyot építenek korszerű utasforgalmi épülettel.
1935. jún. 11. megrendezésre kerül a repülőnap Mátyásföldön, az olasz Fiat CR 32 típusú bemutató vadászrepülőgépek itt maradnak, a kormány további 52 db-ot rendel.
1937. jún. 11-14. Légbőlmentési Konferencia és repülési bemutató Mátyásföldön.
1945-től 1990-ig a mátyásföldi repülőteret és létesítményeit "ideiglenesen" a szovjet hadsereg birtokolta.
(forrás: Wikipedia, mmbk.hu)