Budaörs
1931-ben merült fel először a Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye, azonban a nagy gazdasági világválság miatt csak később,
1935-től kezdődhetett meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Dr. Bierbauer/ Borbíró Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket. A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg inkább, ám sok tervezett elem nem valósult meg főként anyagi okokból, mivel a teljes építkezést mindössze négymillió pengőből kellett megvalósítani.
1937-ben vágta át Horty István (a kormányzó fia) a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegy repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait.
A II. világháború során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált, így a besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később azonban már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a félig kész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere,
1946 október 15-én indult a MASZOVLET első járata Debrecenbe, az újonnan beszerzett Li-2-es típusú repülőgéppel. ELső nemzetközi járata Prágába indult Pozsony érintésével és emiatt azonban több ingatlanbefektető is érdeklődik a terület iránt.