Irányítótorony
A Nieder Iván (UVATERV) tervezte irányítótorony egy nagyobb fejlesztési program részeként épült meg.
A repülésirányító toronyból nem a teljes hazai légteret, hanem a reptér 10 kilométeres körzetét és a reptéri repülőgépek és kiszolgáló járművek földi mozgásait irányítják (ún. közelkörzeti forgalomirányítás). Ehhez előírás szerinti szögben el kell látni a kifutópálya végéig, ez határozta meg a speciális építmény magasságát. Elhelyezését is ez döntötte el: egy kisebb dombra, kimagasodó pontra telepítették. A tervezés során a tervezők tanulmányutakra is utaztak, többek között Frankfurt, Helsinki és Burgas reptereire.
A földszinti talapzatba telepített akkumulátorok és generátorok áramkimaradás esetén is üzemben képesek tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a terhelést, másrészt ellenáll az esetleges szeizmológiai mozgásoknak. A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel. A pilonok 30 centis betonfala ún. kúszózsalus eljárással készült: minden szakasz megkötése után kétfelé vették a zsaluzatot, daruval feljebb emelték, újra összeszerelték, és így jött a következő szakasz. Ezt a bonyolult eljárást sem korábban, sem később nem alkalmazták hazánkban.
Az épület tetején látható gyémánt formájú rész tartalmazza a forgalomirányítók helyiségeit, és ebben van az a radar is, amely a pályán levő mozgásokat - az előterek, gurulóutak, kifutópályák földi mozgásait - kíséri figyelemmel. Ez a gurító radar percenként hatvanszor fordul meg saját tengelye körül. A radar által keltett rezgéseket súlyos vasbeton lemez veszi fel az üvegezett, bordákon álló kabinszerkezet felett. A gurítóradart műanyag gömbkupola, ún. radom védi. A forgalomirányítók helyiségeit Mannheimből hozatott speciális üveggel kellett hangszigetelni: kívül akár 100 dB is lehet a zajszint, bent azonban max. 32 dB lehet. Az épület teljes magassága 53 méter. A tervezés 1972-1977 között zajlott, a kivitelezés 1978-ban kezdődött meg. A két pilon közötti szintek beszerelését 1981. március 26-án kezdték el a Vörös Meteor Sportklub alpinistáinak segítségével, és május 15-ére végeztek. Egy-egy szintet hét darab I gerenda tart, részben a pilokba illesztve, részben konzolosan a pilon falához illesztve. Ennek megtervezése nem kevés fejfájást okozott a statikus tervező Kékedy Pálnak.
Az épület érdekessége, hogy a két vasbeton láb közé fentről lefelé haladva építették be a szinteket. Először a legfelső 3 egység készült el. Minden szintet alumínium elemek borítanak a háromrétegű üvegezéssel ellátott szalagablakok között. A szintek nagyságát a nagyterem szükséges alapterülete határozta meg, ebből következett a 18x18 méteres négyzet alakú alaprajz. A szintek számát a behelyezett funkciók határozták meg. Az építés első ütemében az alábbi szintek kerültek kialakításra:
12-13. szint: földi irányító radar, légkondicionáló gépek;
11. szint: irányítóhelyiség a repülőtéri irányítás számára;
10. szint: meteorológiai megfigyelő;
9. szint: az irányító szolgálat járulékos létesítményei és pihenői, meteorológiai műszerek;
8. szint: rádiós helyiségek, javítóegységek
7. szint: épületgépészet, szociális helyiségek.
A tornyot 1983 augusztus 29-én adták át, a kivitelező a 21. számú Állami Építőipari Vállalat volt. Augusztus 30-án este 8-kor a MALÉV 881. járata volt az első, amit már innen irányítottak le a földre. A tervező a megrendelői igénynek megfelelően rugalmas kialakításra, bővíthetőségre törekedett, ebből következett a lefele bővíthető kialakítás.
2000-ben még két szinttel "nőtt lefelé" a torony, akkor az irányítókkal közvetlen kapcsolatban álló Repülőtéri Koordinációs szolgálatot telepítették oda. A külső burkolat itt eltér a felsőbb szintektől, ami mutatja a későbbi beépítést, ám nem tesz jót az egységes megjelenésnek. A szintek födémgerendái a pilonfalakban kihagyott és acéllemez béléssel ellátott fülkékbe támaszkodnak fel. Összesen 10 födém építhető be - így, ha igény lesz rá, a jövőben újabb "fiókokkal" bővülhet a torony.
Nieder Iván az egész épületet úgy tervezte meg, hogy annak kapu-szerű kialakítása egyben az ország kapujaként is megjelenjen. Az egyedi megjelenésű irányítótorony a reptér egyik szimbólumává is vált. Az épületet nemzetközileg is elismerték, a német Aufbau például 1986-ban hosszabb cikket közölt róla. A torony láthatta a 2-es terminálok megépülését, II. János Pál, Gorbacsov és Clinton különgépeit, és láthatta a légiközlekedés óriási fejlődését az elmúlt évtizedekben. Úgy tartják, hogy ha abban az évben nem a 2-es terminál épülete "viszi el" az Ybl-díjat, akkor az irányítótoronyért Nieder Iván kapta volna. Ám a minisztériumban úgy vélték, hogy ennyire rövid időn belül nem adható ki a reptérre két Ybl-díj, és a reptér tervezője egyben az UVATERV vezetője is volt, így ő részesülhetett a kitüntetésben.
forrás:hg.hu