Repülőgépek jégtelenítése
A hó mennyiségétől, minőségétől és a hőmérséklettől függően táblázatokból olvasható ki, hogy melyik folyadék típust milyen töménységben kell alkalmazni. Mindegyik variációnak megvan a saját „szavatossága”, a „holdover time”-n belül a repülőgépnek fel kell szállnia. Ha erre valamely okból nem kerülhet sor, akkor a jégtelenítést meg kell ismételni.A hóesés intenzitása lehet olyan mértékű, hogy nagyon rövid a „holdover time”. Ekkor a futópályák végének közelében kerül sor a jégtelenítésre, amit követően a repülőgép egy-két percen belül felszállhat, ez azt is jelenti, hogy a procedúrát járó hajtóművek mellett is el lehet végezni.
Erre azonban a legtöbbször még az állóhelyeken kerül sor még álló hajtóművek mellett, miután az utasok beszálltak, a csomag rakodók végeztek munkájukkal és a gép minden ajtaját valamint rakterét bezárták.A pilóta kikapcsolja a segéd hajtómű levegő elvételét (APU bleed) mivel annak beömlő nyílásába befolyhat a jégtelenítő folyadék, ami a leállását, vagy kellemetlen szagú füst képződését eredményezheti a kondícionáló rendszerben, ez pedig az utasok számára igencsak kellemetlen lehet.
A pilóták pontosan felírják a jégtelenítés kezdésének idejét, hiszen a „holdover time” ettől számítandó. A jégtelenítő autó általában a bal szárnynál kezdi a munkát, hátulról kerüli meg a repülőgépet miközben sor kerül a vezérsíkokra és a jobb szárnynál fejeződik be a munka.Nagyobb forgalmú repülőtereken léteznek olyan hatalmas állvány rendszerek, amelyekről a legnagyobb gépek gyors hómentesítését is elvégzik, de a leginkább elterjedt megoldás, amit a fentiekben említettünk.
A repülőgépnek nem csak a külső felületein alakulhat ki jegesedés. Magas páratartalom és alacsony hőmérséklet mellett (ködben) az állóhelyre begurult gépek hajtóműveinek „fan” lapátjain több milliméter vastag jég képződhet, amit nem lehet az említett módszerekkel eltávolítani.A jégtelenítő folyadék nem kerülhet a hajtóműbe, ilyenkor nincs más hátra, mint a földi kondícionálásnál is alkalmazott kocsit kell a géphez vontatni, amelynek vastag csövén keresztül meleg levegőt fújnak a hajtómű szívócsatornájába addig, amíg a jég leolvad a lapátokról. Érdekes módon első látásra nem mindig lehet felfedezni a hajtómű jegesedését, mivel a „fan” lapátok hátoldalán alakul ki a jégréteg.
A repülőterek futópályáit lehetetlen folyamatosan tökéletesen tiszta állapotban tartani.A leszálló gépek futóművei és különösen a sugárfékek nagy mennyiségű latyakot vernek fel, amely a fékszárnyakra felcsapódhat. Emiatt a pilóták nem is húzzák be azokat, csak miután már az állóhelyen ellenőrizték a műszakiak azt, hogy a mechanizmusokba nem került szennyeződés. A hideg fékszárnyakra felcsapódott részben olvadt hó azonnal megfagyhat, így behúzásnál a jég sérülést okozhatna.
(forrás: jets.hu)