Meteorológia
A meteorológiai mérőhálózat (ALMOS) Ferihegyen a meteorológiai mérőrendszer (a továbbiakban ALMOS) 2004 júliusában kezdte meg működését, és ezzel kiváltotta az 1984 óta üzemelő ELECMA rendszert. Az ICAO és a WMO által előírt szabványok szerint lett telepítve az új mérőrendszer. A szélmérő műszerek a vizsgálat szempontjából a legfontosabbak, de nem szabad elhanyagolni a repülőtér működéséhez szükséges többi érzékelőt. Ezek közül még a felhőalap - mérő és az RVR mérő (Runway Visual Range–. t pályamenti látástávolság - mérő elengedhetetlen a biztonságos repülési üzemeltetéshez szélmérők a földetérési zónáknál. Kutatásunk tárgya a szélmérés, így a továbbiakban ez kerül részletesebben bemutatásra.
Az ICAO III. Annexében ajánlásszerűen az szerepel, hogy a szelet a futópálya mentén a föld etérési zónáknál (TDZ 4) kell mérni (International Civil Aviation Organization, 2007). Ferihegyen mind a négy földetérési zónánál, a pályatengelytől 120 méterre szabványosan 10 méteres magasságban végzik a szélmérést. Ennek fontossága abban nyilvánul meg, hogy a leszálláshoz készülő repülőgépek személyzete az aktuális szélviszonyokról kap információt ott, ahol a gép alacsonyan, kis sebességgel repül, és így ki van téve az átesés veszélyének. Az akadálysík miatt helyezik biztonságos távolságra a szélmérő oszlopokat, így elkerülhető annak veszélye, hogy ütközés következzen be.
A szélmérő oszlopokon kanalas szélsebességmérő, széliránymérő és biztonsági tartalékként szónikus anemométer is megtalálhat. A kanalas szélsebességmérő az egységnyi idő alatt bekövetkező körülfordulásokból számítja ki a szélsebességet 1 kt pontossággal. A szélirányjelző egy potenciométer elvén működik. A különböző irányokhoz tartozó elektromos ellenállásokból 5°-os pontossággal méri a szél irányát, amelyről 3 másodpercenként küld adatot. Az ALMOS feldolgozó rendszere 15 másodperces, kétperces és tízperces átlagokat készít a bejövő mérésekből, így az átlagolás során 1°-ra kerekített szélirány adatokat kaptunk.
A szónikus anemométerek szenzorjai egy egyenlő oldalú háromszög csúcspontjaiban találhatóak, amelyek másodpercenként ciripeléshez hasonló hangot bocsátanak ki egyszerre. A hang terjedése áramlásmentes, nyugalomban lévő közegben irányfüggetlen. Azonban bármilyen szélsebesség esetén„ megtörik ez az egyensúly”, Doppler- effektus tapasztalható. A szenzorok az egymás által kibocsátott hangimpulzusok érzékelik és az eltelt időből képesek mérni a szél sebességét és háromszögelés elvén pedig a szél irányát, így egy műszerként képes ellátni a szélirány és szélsebesség mérés feladatát. Hátránya a kanalas anemométerrel szemben, hogy kis szélsebesség értékek esetén pontatlanabb. Viszont nagy előnye, hogy miután mozgó alkatrészt nem tartalmaz, ónos csapadék esetén is megbízhatóan működik s emellett nagy szélsebességeknél
Az ICAO III. Annexében ajánlásszerűen az szerepel, hogy a szelet a futópálya mentén a föld etérési zónáknál (TDZ 4) kell mérni (International Civil Aviation Organization, 2007). Ferihegyen mind a négy földetérési zónánál, a pályatengelytől 120 méterre szabványosan 10 méteres magasságban végzik a szélmérést. Ennek fontossága abban nyilvánul meg, hogy a leszálláshoz készülő repülőgépek személyzete az aktuális szélviszonyokról kap információt ott, ahol a gép alacsonyan, kis sebességgel repül, és így ki van téve az átesés veszélyének. Az akadálysík miatt helyezik biztonságos távolságra a szélmérő oszlopokat, így elkerülhető annak veszélye, hogy ütközés következzen be.
A szélmérő oszlopokon kanalas szélsebességmérő, széliránymérő és biztonsági tartalékként szónikus anemométer is megtalálhat. A kanalas szélsebességmérő az egységnyi idő alatt bekövetkező körülfordulásokból számítja ki a szélsebességet 1 kt pontossággal. A szélirányjelző egy potenciométer elvén működik. A különböző irányokhoz tartozó elektromos ellenállásokból 5°-os pontossággal méri a szél irányát, amelyről 3 másodpercenként küld adatot. Az ALMOS feldolgozó rendszere 15 másodperces, kétperces és tízperces átlagokat készít a bejövő mérésekből, így az átlagolás során 1°-ra kerekített szélirány adatokat kaptunk.
A szónikus anemométerek szenzorjai egy egyenlő oldalú háromszög csúcspontjaiban találhatóak, amelyek másodpercenként ciripeléshez hasonló hangot bocsátanak ki egyszerre. A hang terjedése áramlásmentes, nyugalomban lévő közegben irányfüggetlen. Azonban bármilyen szélsebesség esetén„ megtörik ez az egyensúly”, Doppler- effektus tapasztalható. A szenzorok az egymás által kibocsátott hangimpulzusok érzékelik és az eltelt időből képesek mérni a szél sebességét és háromszögelés elvén pedig a szél irányát, így egy műszerként képes ellátni a szélirány és szélsebesség mérés feladatát. Hátránya a kanalas anemométerrel szemben, hogy kis szélsebesség értékek esetén pontatlanabb. Viszont nagy előnye, hogy miután mozgó alkatrészt nem tartalmaz, ónos csapadék esetén is megbízhatóan működik s emellett nagy szélsebességeknél
a kanalas szélmérővel szemben pontosabb. A kanalas szélmérés a széllökések regisztrálásában is nagy segítséget nyújt, mert kicsi a kanál tömege, ezért érzékeny a változó intenzitású légmozgások érzékelésében. A földetérési pontok (TDZ) szélmérői mellett mindenhol megtalálható egy-egy anemoszkóp, az-az szélzsák. Ez az eszköz szemléletesen mutatja a szél irányát és erősségét.
Fontossága abban rejlik, hogy felszállás előtt, amikor a légiforgalom-irányító kiadja az engedélyt a pilótának, amelyben röviden tájékoztatja a pillanatnyi szélértékekről, akkor még egyszer személyesen is meg tud győződni az aktuális áramlási helyzetről. A szélerőssége csak becsléssel állapítható meg a szélzsák alakjából, de a jól csapágyazott tengelyen könnyedén befordul a szél irányába.
forrás: Takács Péter 2010. Diplomamunka
<<--vissza a lap tetejére
forrás: Takács Péter 2010. Diplomamunka
<<--vissza a lap tetejére